Természetesen sok szempontot nem láthatok át, lehet, hogy olyan előnyei is lennének egy budapesti olimpiának, amit nem is sejthetek, de most kénytelen vagyok azokra a szempontokra támaszkodni, amelyeket ismerek. Ezek csak észérvek. Valljuk be, sok kérdésben az ember nem az eszére, inkább az érzéseire hallgat. De egy döntés előtt akkor is meg kell ismernünk a száraz tényeket. Ezeket próbáltam egy csokorba szedni.
Régi közhely, hogy a Forma 1 mindenhol nyereséges, csak Magyarországon nem. Azaz "veszteséges, de mégsem", a turisták által itt hagyott pénz több, mint a rendezés költsége.
forrás: http://civishir.hu/technikai-sportok/a-forma-1-veszteseges-de-csak-papiron/0726130603
Egy olimpia megrendezésével kapcsolatban azonban nincsenek ilyen jó esélyek. Egy olimpia megrendezése ugyanis szinte mindenhol veszteséges. Egyes kimutatások szerint összesen 3, más kimutatások szerint csupán 1(!) modern olimpia zárult nyereséggel. Ez Los Angelesnek jött össze (1984), ahol Budapesttel ellentétben már volt egy igen tisztességes infrastruktúra.
A pályázó város általában előre kiszámolja, milyen jól ki lehet hozni az olimpiát kb. nullszaldóra, de a rendezés előtt valahogyan mindig megnőnek a költségek. Nagyon. Előfordul a kétszeres vagy akár ennél nagyobb elszállás is. Tehát ha Magyarország 2000 milliárd forintból akarja megrendezni az olimpiát, nem lehetetlen, hogy a végén 4-5000 milliárd forintos költség lesz belőle. Ehhez képest kb. 2500 milliárd forint bevétellel számol az állam. (A bevétel viszont sajnos nem fog a költségekkel arányosan "elszállni".) És a rossz hír, hogy nagyobb beruházások esetén a magyar "elszállási átlag" nem kétszeres szorzót mutat. Nézzünk egy hazai példát: a 2017-es vizes VB költsége már 100 milliárd forint körül tart, és még sehol a nyár. A tervezett költség ennek a negyede volt. A helyzetet tovább rontja, hogy ha a rendezvény előtt gyors cselekvésre van szükség, nincs idő rendes pályázatok kiírására, vagyis még egyszerűbb lopni, gyakorlatilag minden objektumot tetszés szerinti összegért rendel meg az állam. Még az augusztus 20-i tűzijátékkal kapcsolatban is eljátszották, hogy "nem volt idő közbeszerzést kiírni", pedig senkit nem lephetett meg nagyon a sebesen közeledő augusztus 20-a. Vagy ha igen, az nagy baj. Ezekért természetesen senki nem vállalja a felelősséget, legfeljebb egy-két cikk születik az ilyen eseményekből, aztán mindenki elfelejti az egészet.
forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20150901_A_honvedelmi_miniszter_iden_nem_szamitott
Folytassuk a korrupcióval. A négyes metró 452,5 milliárd forintos költségének több mint az egyharmada lopás volt (167 milliárd forint), mint utólag kiderült. (És ezt természetesen nem a magyar hatóságok derítették ki, hanem az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), sőt a nem titkos uniós jelentés pontos tartalmát, például a vádlottakat a magyarok még mindig titokban tartják.)
Akkor 2000-5000 milliárd forintból mennyit lehet lopni? Így már jobban érthető, miért olyan fontos a mindenkori hatalmon lévőknek egy ilyen kaliberű rendezvény megszervezése.
forrás: http://24.hu/belfold/2017/01/16/167-milliard-forintot-loptak-es-csaltak-el-a-4-es-metro-epitesekor/
forrás: http://hirtv.hu/ahirtvhirei/lopas-csalas-korrupcio-ez-jellemzi-a-4-es-metrot-1381388
Az Állami Számvevőszék - őket nehéz olimpia elleni elfogultsággal vádolni - különösen nagy korrupcióveszélyre hívja fel a figyelmet.
forrás: https://blog.atlatszo.hu/2017/01/itt-az-asz-tanulmany-az-olimpia-korrupcios-kockazatairol/
A tervezett olimpia költségvetése meglehetősen hiányos. Már lassan 7 milliárd forintot elköltöttek a magyar olimpia előkészítésére, és olyan apró tételt kifelejtettek, mint a terrorfenyegetettség elleni intézkedések. Csak ez az egy tétel kb. 500 millió forintnyi költséget tett ki az athéni olimpián. Milyen lyukak lehetnek még a tervezett költségvetésben?
forrás: http://24.hu/kozelet/2016/09/02/budapesti-olimpia-ket-kezzel-szorja-a-penzt-a-palyazatot-elokeszito-ceg/
Több félrevezető tanulmány megemlíti, hogy EU-s pénzeket is bevonnak majd. Nem, EU-s pénzeket nem lehet olimpiára felhasználni.
forrás: http://444.hu/2015/06/23/10-meglepo-allitas-a-budapesti-olimpiat-megalapozo-tanulmanybol/
Nincs könnyű dolgunk a szállásokkal kapcsolatban sem. Csak a NOB 55 ezer szálláshelyet kér (olimpiai falu, médiafalu stb.), és ebben még nincsenek benne a nézők... Ehhez képest Budapesten összesen kb. 11 ezer szállodai szoba áll rendelkezésre.
Közlekedés. Budapest az itt lakók közlekedését és az átmenő forgalmat sem bírja el. A tervek szerint az olimpiai forgalom leginkább a Hungária-körútra lesz ráterhelve. Hogy bírná el a jelenlegi forgalom többszörösét? A városban több helyen VIP sávok is ki lesznek alakítva, ahol csak a dedikált autók közlekedhetnek. (Tehát a többieknek ez a sáv kiesése még nagyobb dugót jelent.) Az biztos, hogy a budapestieknek az olimpia ideje alatt kínszenvedés lesz itthon maradni, de a turistáknak is érdemes lesz máshova menniük, ha nem kifejezetten az olimpiát akarják megnézni. A túlzsúfolt város taszító jelensége miatt a londoni olimpia alatt kb. 20-40%-kal volt kevesebb turista, mint amúgy. Ez persze nekünk nem olyan nagy baj, hiszen amúgy sincs elég szálláslehetőség...
forrás: http://www.origo.hu/utazas/20120830-turizmus-a-londoni-olimpia-alatt-es-utan.html
Riasztó arányokat mutatnak a költségek az ország gazdasági erejéhez viszonyítva. Nézzük meg egy olimpia költségét a GDP-hez képest. Az Egyesült Államok például szinte meg sem érez egy ilyen bulit, de egy olyan kis ország, mint a mienk, bele is rokkanhat. Görögország gazdaságának koporsóján is az olimpia ütötte be az utolsó szeget. Görögország olyan adósságspirálba került, hogy gyakorlatilag csődbe ment.
forrás: http://444.hu/2017/01/09/erdekes-adat-ijeszto-a-budapestre-tervezett-olimpia-koltsege-az-orszag-gdp-jehez-kepest
Különösen aggályos az olimpia megrendezésével kapcsolatban a magyar vezetők mentalitása a környezetvédelemmel kapcsolatosan. Egy példa: a tervekben a hegyikerékpár-versenyek pályája egy kiemelt jelentőségű, EU-s védettséget is élvező természetvédelmi területre került, a Hármashatár-hegyre. A pálya és hozzá kapcsolódó infrastruktúra súlyosan veszélyeztette volna a védett terület élővilágát. A magyar felet egyáltalán nem izgatta a természet rombolása, így nem is a magyarok, hanem a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) mondta ki, hogy “kár lenne egy ilyen természeti tájat megváltoztatni egy mountain bike-pálya miatt, amiről még azt sem dőlt el, hogy ideiglenes vagy állandó lenne-e.”
Ki fizet? Az olimpiát Budapest rendezné, de az összes adófizető fizeti. Vagyis mindenki beletesz fejenként 100-200 vagy 500 ezer forintot (a várható veszteség függvényében), de a vidékiek nem sokat fognak érezni a jótékony hatásból. Mert tagadhatatlan, hogy a tervezett olimpiának jótékony hatása is lenne Budapestre nézve: az ígéretek szerint felépítik a Dunán a Galvani-hidat, fejlesztik a vasúti közlekedést a Ferihegyi reptérhez, fiatalítják a tömegközlekedési járművek egy részét. Ez mind olyan dolog, amit már nagyon rég óta meg kellett volna tenni olimpia nélkül is. A média egy nagyon kis szeglete még nem a kormány kezében van, és innen folyamatosan lehet értesülni olyan nagyvonalú és értelmetlen közpénz herdálásokról, amelyek végül a kormány-közeli vállalkozók zsebében landolnak. Valahogy mindig van pénz olyan beruházásokra, amelyekre jó közbeszerzést lehet kiírni. Ám Budapest infrastruktúrája mégis szenved, a város mintha meg lenne zsarolva. Gondoljunk csak az életveszélyes hármas metró évek óta húzódó felújítására. Budapest akkor kapja meg a szükséges beruházásokat, ha csendben marad, és lenyeli az olimpiát. És aki nem marad csendben, az egyenesen hazaáruló.
forrás: http://444.hu/2017/01/26/bencsik-aki-alar-az-olimpiai-nepszavazasert-az-hazaarulast-kovet-el/
És mi lesz az olimpia után? Ez a galéria felveti, hogy Los Angelesen és talán egy-két metropolison kívül egyetlen városnak sincs szüksége egy ekkora cirkuszra. A fogyasztói társadalom egyik legvisszataszítóbb szimbólumai ezek a képek. Építünk, pazarlunk, növeljük a GDP-t, és majd az unokáink is nézhetik a romokat, amelyek költségeit a kamatokkal együtt ők fizetik.
forrás: http://kepek.444.hu/2014/08/07/a-legujabb-gorog-romok-a-2004-es-olimpia-maradvanyai/
forrás: http://www.nemzetisport.hu/sportszelep/szocsi-a-szellemvaros-az-olimpia-helyszine-romokban-2324907
Ha 135 ezer érvényes aláírás gyűlik össze, még nem jelenti azt, hogy Budapest visszavonja a jelentkezését. Csupán annyit jelent, hogy a fővárosiak maguk dönthetnek.
Alapvető lenne, hogy azok kezében legyen a döntés, akikről szó van. Drága a népszavazás? Igen. Egy olimpia költségéhez képest viszont elhanyagolható tételt jelent. Sőt, már most a többszörösét költöttünk az olimpia előkészítésére és népszerűsítésére, mint amennyibe egy fővárosi népszavazás kerül.
Ha lesz is népszavazás, adódik a következő kérdés, vajon érvényes lesz-e? A 2011-ben hatályba lépett Alaptörvény óta a szavazásra jogosultak legalább 50%+1 fő érvényes szavazatára van szükség a szavazás érvényességhez. (Ahogy ez 1997 előtt volt.) Egyértelmű a szándék: a nép ne szóljon bele a saját életébe. Magyarországon egyedül a 2008-as népszavazás ütötte meg az 50%-os küszöböt.
forrás: http://www.nvi.hu/hu/ovi/42/42_0.html
Még a 2016-os kvótanépszavazáson is csak a választásra jogosultak 40,41%-a szavazott érvényesen, pedig a kormány több mint 11 milliárd forintot költött propagandára. (Az olimpiával kapcsolatos népszavazás reklámozására a civil szervezeteknek pedig valószínűleg csak néhány tízmillió forintjuk lesz.)
forrás: http://www.portfolio.hu/gazdasag/itt_vannak_az_elso_reszveteli_adatok.238118.html
forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_n%C3%A9pszavaz%C3%A1sok
Az adhat mégis reményt az eredményes népszavazásra, hogy Budapesten hagyományosan magasabb a részvételi arány, mint vidéken. Viszont az 50%-os érvényesség esélyét ronthatja, hogyha nyárra írják ki a népszavazást. Ez a a budapestiek nagy próbája lenne, miszerint fontosabb-e valami a kényelemnél. Meglátjuk. Addig is, a Kétfarú Kutyapárt egyik mottójával búcsúzom: “Az olimpia előtt rendezzünk demokráciát.”
